A mi szintünk Románia - Ennyit ér a pénzünk az ingatlanpiacon
Az adóhivatal legfrissebb adatai és az Otthontérkép elemzése alapján 2015-ben kevesebbet ért a fizetésünk az ingatlanpiacon, mint 2014-ben. Bár az elmúlt évben 3 százalékkal növekedett az átlag nettó jövedelem, az ingatlanárak azonban csaknem 14 százalékkal emelkedtek átlagosan.
Napi.hu, 2016. március 31. csütörtök, 12:51

Megint kevesebb négyzetméternyi lakást ér a pénzünk, vonják le a következtetést az Otthontérkép szakértői az értékesítési árak aktualizálása nyomán.

Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés, ami először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve mára elérte a legtöbb magyar nagyvárost is, nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem az adóhivatal adataiból is látványosan visszaköszön - mondja Ditróy Gergely az Otthontérkép vezető elemzője. A bázis, vagyis az induló árszint alacsony, így akár 10 akár 20 százalékos növekedésről van szó (ez egy korábban 15 milliós ingatlan esetében hozzávetőleg 17-18 milliós új vételárat jelent), még mindig nem beszélhetünk igazán "elszállt" árakról, főleg akkor nem, ha a hazai lakásárak színvonalát összehasonlítjuk a szomszédos országokéval.

A mi szintünk Románia

A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek. A mi szintünk ma még Románia, aminek a vevők azért okkal örülhetnek.

A helyzet azonban kettős, hiszen míg a felkapottabb városokban, környékeken és lakástípusoknál valóban érdemi az áremelkedés, addig a kisvárosokban és a vidéki települések egy jelentős részén továbbra sem érzékelhető komolyabb élénkülés, fordulatot a 2015-ös év sem hozott.

A kilátások azonban összességében pozitívak: a lakáspiacon beinduló új fejlesztések - csak idén több ezer ingatlan fejlesztésének elindítása várható országszerte - további általános árszint-növekedést gerjesztenek. A kisebb vidéki településeken viszont az új csokos családi házat építők tovább nehezíthetik az egyébként is akadozó értékesíthetőséget. Ami viszont minden vásárló számára örömteli, hogy a fizetésünk még 2015-ben is sokkal többet ért a lakáspiacon, mint 5-6 évvel ezelőtt - hívja fel a figyelmet az Otthontérkép vezető elemzője.

A budapestieknek a legnehezebb

Az értékesítési ár és a nettó jövedelem viszonyát megyei bontásban vizsgálva kiderül, a legnehezebb helyzetben a budapesti lakásvásárlók vannak, hiszen havi fizetésükből kevesebb mint 1 négyzetméternyi ingatlanra futja, míg Nógrád megyében csaknem 2 négyzetméterre telik egy havi nettó fizetésből. Ez azonban nem a magas béreknek tudható be, sokkal inkább az ingatlanállomány alacsony árszínvonala okozza.

Megyei viszonylatban igen erőteljes a négyzetméterárak szórása. A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer forintért négyzetméterenként. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legalacsonyabb összeget (kevesebb mint 85 ezer forintot) Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméter lakásért.

Az ingatlanárak emelkedése leginkább a fővárost érintette, itt ugyanis 2014-hez képest minden kerületben legalább 15 százalékos volt a drágulás. A legdrágább az V. és a II. kerület, ahol a négyzetméterárak 400 ezer forint fölé nőnek, míg 170 ezer forintos fajlagos átlagárral a a XXIII. és a XXI. kerület számít a legolcsóbbnak.