Júliusban tovább javult a GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanindexe, a mutató értéke az előző negyedévhez képest 1, illetve 2 ponttal, az előző évhez képest 6-6 ponttal növekedett. A lakáspiacon azonban csak Nyugat-Magyarországon javultak a kilátások - derül ki a GKI legújabb elemzéséből.


Az országos ingatlanindex értéke 42, a fővárosi mutatóé 48 negyedéves csúcsra ért. Azaz hasonlóan magas értékeket több, mint tíz illetve tizenkét évvel ezelőtt mért a GKI  - olvasható az elemzésben.

Nyugat-Magyarországon javultak a kilátások

A fővárosi lakáspiaci index 2016 júliusában 3 ponttal csökkent, míg az országos mutató értéke lényegében nem változott az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Egyedül a nyugat-magyarországi régióban javultak a közeljövőre vonatkozó kilátások.

A lakosság lakásvásárlási és építési szándékai tovább erősödtek. Azok száma, akik a következő egy évben biztosan vásárlásba vagy építésbe fognak, 8 százalékkal nőtt, míg akik csak valószínűsítik ezt a lépést, 4 százalékos volt a növekedés az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Év/év alapon az előbbi kör több mint megduplázódott, az utóbbi 36 százalékkal bővült.

Mindemellett a lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők száma is gyarapodott, az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal növekedett. Éves összevetésben az előbbiek száma 44, az utóbbiaké 26 százalékkal növekedett, ami a GKI szerint komoly élénkülést jelent.

Fővárosi és országos ingatlanindex 2006-2016 között

 

 

A lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza e komoly élénkülést. A lakásvásárlási hajlandóság újabb, 31 negyedéves csúcsra jutott - hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztrált a GKI. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal növekedett.

Lakásépítési és vásárlási szándékok a következő egy évben, 2006-2016 (ezer háztartás)

 

Vége az áremelkedésnek?

A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten - április után - júliusban is csökkentek. A fővárosban a következő egy évre várt átlagos árnövekedés 2,5 százalékról a szimbolikus mértékű 1 százalékra csökkent. A keleti országrészben a következő egy évben várhatóan megáll az áremelkedés, míg nyugaton átlagosan csaknem 5 százalékos emelkedés valószínű.

Az új építésű lakások árai esetében a fővárosban az emelkedést, vidéken a stagnálást várók vannak szignifikáns többségben. Vidéken az egy negyedévvel ezelőttinél szignifikánsan kisebb, míg a fővárosban annak lényegében megfelelő értékeket regisztráltak. A drágulást prognosztizálók Budapesten 5 százalékos növekedést, vidéken 3 százalékot várnak átlagosan.

A GKI tesztelte a lakáspolitikai intézkedések lehetséges piaci hatásait. A csok szerepét a lakásépítés élénkítésében áprilisban a válaszadók nagyobbnak ítélték, mint júliusban, amikor a megkérdezettek 10 százaléka szerint jelentősen, 53 százaléka szerint kissé növeli a lakásépítést, 37 százalékuk szerint viszont nem lesz érdemi hatása. Az áprilisi felmérés esetében ez a három arány 38, 46 illetve 16 százalék volt.

Építési telekpiac: negatív korrekció

A telekpiaci kilátások az elmúlt időszakban folyamatosan javultak és idén áprilisra igen magas szintet értek el. Júliusban némi negatív korrekció következett be, de a telekpiaci várakozások még így is derűlátók, hiszen továbbra is jelentős a keresleti túlsúly. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások "szelídültek" az egy negyedévvel ezelőttihez képest, azaz minden körzetben érdemben csökkent a várt áremelkedés. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8 százalékos drágulásra számítanak a telekpiacon.

Így teljesít az irodapiac

Budapesten és környékén az elmúlt két évben a kihasználtság felmérésről-felmérésre javult. Júliusban már nem folytatódott a kedvező tendencia: 2016. második negyedévében az átlagos kihasználtsági ráta 84,5 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy negyedévvel korábbival. A keleti régióban az egy negyedévvel ezelőtti 74 százalékos telítettség 75 százalékra, míg a nyugatiban az áprilisban mért 69 százalékos mutató 81 százalékra nőtt.

Az irodapiaci kilátások egy negyedévvel ezelőtt, 2016 áprilisában számottevően javultak. Az akkori javulást most lényegében stagnálás követte. A GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra és az ország egészére vonatkozóan sem változott jelentősen, mindkét esetben 1-1 ponttal nőtt. Ezek hibahatáron belüli változások. Éves összevetésben mindkét index esetében 2-2 százalékpontos a "deficit".

Budapesten és környékén a következő egy évben a bérleti díjak átlagosan 2 százalékos emelkedésére, vidéken stagnálására lehet számítani.

Részpiaci indexek 2006-2016 között

 

 

Üzlethelyiség-piac: vegyes a kép

A kiskereskedelem forgalmi adatok látványosan javulók, a várható eladási kilátások is kedvezőek. A külföldi tulajdonú üzletláncok közül akár több is beléphet a hazai piacra, illetve bővítheti magyarországi jelenlétét. Az erős verseny miatt azonban ez a szegmens sem tisztán sikersztori. A túlfejlesztettség egyelőre keveseket ösztönzött új kapacitások létrehozására és ez várhatóan a közeljövőben sem változik jelentősen.

Mindazonáltal az ingatlanpiac szereplőinek kilátásai 2016 júliusában érezhetően javultak. A fővárosi agglomerációra üzlethelyiség-piaci indexe 7, az ország egészét jellemző mutató 4 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. A bérleti díjak érdemi (3 százalék körüli) emelkedése a fővárosban illetve a nyugati régióban valószínű, Kelet-Magyarországon inkább a stagnálás lehet az alaptendencia.

Logisztikai ingatlanpiac: vidéken javuló kilátások

A logisztikai ingatlanpiacon is élénkül a kereslet, s ezzel párhuzamosan a kihasználtság hosszabb ideje emelkedik, de azért még érződik a korábbi túlfejlesztés hatása. A fővárosi agglomerációban 85, a nyugati országrészben 86, a keleti régióban 80 százalékos a raktárak kihasználtsága. Idén áprilisban ugyanez a három adat rendre 85, 90 és 75 százalék volt. A GKI fővárosi raktárpiaci indexe nem változott, az országos mutató 3 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. A fővárosi agglomerációban illetve a nyugati régióban várható a bérleti díjak emelkedése (3-4 százalékkal), míg a keleti országrészben tovább tarthat a stagnálás.

 

(A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci indexek egy-egy számba sűrítik az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiacnak) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet adnak az ingatlanpiaci kilátásokról. A júliusi megkérdezés során 105 ingatlanokkal foglalkozó cég illetve 1021 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.)