Mi a helyzet az óriási családi házakkal? Veszik vagy sem?

Magyarországon nagyon sok az óriási családi ház, amik gyakorlatilag senkinek sem kellenek. Fenntartásuk egy vagyonba kerül, felújításuk úgy szintén, és még eladni is nehéz őket. Ráadásul a lakásokhoz képest folyamatos a relatív értékvesztésük, vagyis minél tovább vár valaki a költözéssel, a házért kapott összeg egyre kevesebbre lesz elég a lakások piacán. Összességében tehát az óriási méretű családi házak tulajdonosai könnyen a 22-es csapdájában érezhetik magukat.


A nagy családi házak tulajdonosai komoly gondban vannak. A társadalmi változások miatt a fiatalok nem maradnak otthon, így kiürülnek a korábbi családi otthonok, két embernek pedig már óriásinak tűnnek ezek a házak. Ráadásul eladni sem könnyű őket. Ma ugyanis csak nagyon kis kereslet van a 200-300 négyzetméteres ingatlanokra, melyek jellemzően a 80-as években vagy a 90-es évek elején épültek. Ezek ráadásul a legtöbb esetben műszakilag már erősen felújításra szoruló otthonok, energetikai paramétereik pedig komoly kívánni valót hagynak maguk mögött. Fenntartásuk súlyos pénzekbe kerül, de felújításuk is komoly anyagi terhet jelentene. De a folyamatosan emelkedő lakásárak sem kedveznek a nagy házak helyzetének, az emelkedő árak mellett sokan inkább kisebb területen oldják meg az életüket.



Ördögi csapdában a családi házak tulajdonosai

 

Nagyon sok pénzbe kerülne a felújításuk!

A többszintes, óriási méretű családi házak jelentős része 1970 és 1990 között épült, vagyis nagyon sok mindent szükséges rajtuk felújítani, még akkor is, ha bizonyos karbantartási munkák elvégzésre kerültek az évek alatt. A fűtési rendszerük elavult, de hasonló a helyzet a nyílászárókkal is. Többségük nem szigetelt, ami egy 200-300 négyzetméteres ház esetén komolyan növeli az energiafogyasztást. De az áramhálózat esetében is átalakításokra van szükség, főként, hogy ma sokkal több elektromos eszközt használunk.


Ezt támasztja alá a KSH 2015-ben elvégzett Miben élünk felmérése is. A jelentés szerint, a legégetőbb problémának a homlokzati hőszigetelést, a nyílászárócserét és a tetőszigetelést látták a felmérésben résztvevők. Ugyanakkor ezek nem olcsó munkák, a nyílászárócsere, homlokzatszigetelés és a tetőjavítás egy nagy ház esetében több millió forintba kerülhet, az egyéb munkákkal együtt pedig akár a 10 millió forintot is elérheti az összeg, amit ezekre a házakra rá kell költeni, ha valaki újszerű ingatlant szeretne varázsolni a 30-40 éves házából. Már az adott otthonban élve azonban sokan nem vállalják ezt a plusz kiadást, és előbb döntenek az értékesítés mellett. 


Relatíve vesztettek értékükből a családi házak

A háztulajdonosok akkor sincsenek könnyű helyzetben, ha inkább az eladás mellett döntenek. A házak árai ugyanis messze nem drágultak olyan ütemben, mint a lakásoké. 2007-ben országos átlagban négyzetméterenként 129 ezer forintért lehetett családi házat vásárolni, 2017-ben azonban az árak még mindig nem érték el ezt a szintet, az átlagos fajlagos ár mindössze 114 ezer forint/négyzetméter volt, vagyis 12 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Ezzel szemben a többlakásos épületben található lakások, valamint a lakótelepi lakások ára is jelentősen növekedett. Előbbi esetében 43 százalékkal kellett átlagosan többet fizetni egy lakás 1 négyzetméteréért, míg a lakótelepi lakások árai 49 százalékkal emelkedtek az említett 10 év alatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a családi házak értéke relatíve jelentősen csökkent a lakásokhoz képest. 

Ördögi csapdában a családi házak tulajdonosai

Az oszlopok rendre a 2007-es, a 2016-os és a 2017-es árakra vonatkoznak


Az árolló a leginkább Közép-Magyarországon nyílt, ahol a házak értéke 2017-ben a 2007-es szinten állt, míg a többlakásos lakóépületben található lakások esetében az árnövekedés 64 százalékos volt, a lakótelepi otthonok fajlagos ára pedig 58 százalékkal emelkedett. De nem csak itt figyelhető meg ez a jelenség, a többi régióban is nagy különbség jellemző a családi házak és a lakások árainak alakulása között. 

Ördögi csapdában a családi házak tulajdonosaiKlikk a képre!

A dolog hátterében az ingatlantípusok specifikációin kívül a családi házak és lakások eltérő elhelyezkedése is áll, míg a kisebb településeken csak családi ház található, és lakásokból szinte nincs is, addig a lakások a munkaerőpiaci és infrastrukturális kedvezőbb helyzetben lévő, és így jobban keresett megyeszékhelyeken és nagyobb városokban találhatóak. Ugyanakkor egy megyeszékhelyen található lakás és családi ház áralakulása között is lehetnek különbségek, ha nem is olyan mértékűek, mint a korábban a régión belül bemutatottak, vagyis itt is megfigyelhető egyfajta relatív leértékelődés.


A családi házak értékesítése ugyanis mindig is bonyolultabb volt. Sokkal speciálisabb adottságokkal rendelkeznek, mint a lakások, ami miatt az eladók és vevők ízlése nehezebben találhat egymásra. A lakások sokkal homogénebb csoportot alkotnak, különösen a lakótelepi lakások. Másrészt a lakások könnyebben megfizethető kategóriába esnek, hiába magasabb ugyanis a lakások fajlagos ára, kisebb területük miatt, mégis összességében kisebb tőkével lehet otthonhoz jutni. A vásárlói preferenciák változása miatt, pedig alig akad kereslet a régi elavult házakra.