Komposzt: miből készüljön és mi ne legyen benne?

A zöld hulladék égetése nagyon káros. Péntekenként igencsak zavaró, hogy füstben áll a város, de ez csak a kisebbik probléma. A helytelen égetés több kárt okoz, mint gondolnánk. Ajánlott visszatérni a régen jól bevált komposztáláshoz. Íme Bálint gazda írása a témával kapcsolatban. Kérjük, egy megosztással segítsen a tájékoztatásban.


A kert földje, a termőtalaj, igen bonyolult összetételű képződmény, amelyben egymásra is ható fizikai, kémiai és biológiai folyamatok zajlanak.

Eközben a növények sokféle, vízben oldott tápanyagot szívnak fel a földből és ezeket a növekedésükhöz, a termés, a mag, a gyümölcs kialakításához használják fel. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A titokzatos és minden hatásában még nem tisztázott kolloid nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni.

Mit nevezünk a komposztálásnak?

A humusz természetes körülmények között automatikusan képződik az erdőkben a lehullott lombból, a szántóföldeken a gyökér és szármaradványokból a réteken és a legelőkön a szerves anyagokból, de magunk is termelhetünk humuszt a kertben keletkezett szerves hulladékokból. Ezt az eljárást komposztálásnak nevezzük.

A komposzt alapanyagait a kert egyik, lehetőleg félárnyékos sarkában gyűjtsük össze. Nem kell a számára gödröt ásni, még kevésbé betonteknőt készíteni, mert az a legjobb, ha az összegyűjtött anyag a talajjal érintkezik. A szerves anyagokat célszerű rétegekben felhalmozni. Minél többféle anyagból készül a komposzt, annál gyorsabb lesz a korhadási folyamat és annál jobb minőségű végtermékhez, jutunk.

Milyen anyagokból készülhet a komposzt?

A kazalba kerüljenek a kikapált és kihúzott gyomok; ha ezeknek a magjai már beértek, akkor azok a komposzt korhadása során kicsíráznak és elpusztulnak. Jó komposztanyag a lekaszált fű, de ezt össze kell keverni egyéb anyagokkal (például lombbal), mert ha kiszárad, akkor nem korhad el, ha pedig nedves, akkor a korhadás helyett megpenészedik! Kiváló minőségű humusz képződik a lehullott levelekből. A kipréselt, sőt a kifőzött szőlőtörköly is alkalmas a komposzt gazdagítására. Ide kerülhet a borsó, a bab, a dinnye szára, az évelő és egynyári virágok ősszel letermelt hajtása, a dinnye és a krumpli héja.

Kisebb mennyiségű, de igen értékes komposzt alapanyag a fahamu, a kávézacc, a kifőzött tealevél. Vidéken könnyen hozzáférhető a gabona szalma, a törek, a kukoricaszár, a napraforgó és dohányszár. A komposztba kerülhet (legfeljebb 10 % arányban) csomagolópapír és újságpapír is. Kitűnő komposzt alapanyag a gombapincékből kikerülő közeg, amely igen értékes szerves anyagokat és tápelemeket is tartalmaz.


Mi ne legyen a komposztban?

A műanyag, szerves anyag ugyan, de nem nyújt a növények számára értékesíthető elemeket. Ne keverjünk a komposztba cserepet, üveghulladékot, fémdarabokat, konzervdobozt, kavicsot, betondarabokat. Nem való ide a széntüzelésű kályhák salakja, a bomló és bűzös ételmaradék, a cigaretta-csikk, rongyok és szövethulladékok, a faforgács. Ne tegyük a komposztkazalba a színes folyóiratok papírját! Semmi esetre se használjuk a komposzthalmot a kiürült növényvédő szeres dobozok, flakonok megsemmisítésére és ne öntsük, vagy szórjuk a komposztra a maradék, illetve hatását vesztett növényvédő szereket.

Ez a doboz nem oda való

Hogyan komposztáljunk?

A korszerű komposztérlelés eszköze az aprítógép, amely a szerves hulladékokat egy-két milliméteres darabkákra szabdalja, ezzel megnöveli azt a felületet, amelyen a korhadást előidéző mikroorganizmusok megtelepedhetnek. Számottevő előnye az aprításnak az is, hogy ezzel a komposzt alapanyag térfogata csökken.

Ahol a kertben nem akad megfelelő hely a komposztkazal számára, ott érdemes komposzt érlelő ládát beszerezni. Ebben a korhadási folyamat gyorsan, egyenletesen és "intim körülmények között" zajlik le.

A kazalba rétegezett vagy a komposztérlelőbe rakott anyagot két-háromhavonta át kell keverni, hogy minden rész elegendő levegőhöz jusson. Átrostálással elkülöníthetjük egymástól a már érett komposztot és a további, korhadást igénylő anyagokat. A folyamatot meggyorsíthatjuk nitrogén műtrágya bekeverésével. Száraz nyáron időnként ajánlatos a komposztot megöntözni. A komposztkazalra ültethetünk nagylevelű növényeket (tök, dinnye), sőt egynyári virágpalántákat is.

A kazalba összerakott és gondosan kezelt komposzt egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyaggá válik, amely kiválóan alkalmas a kerti talaj termőképességének fenntartására, sőt fokozására is!


Elege van a lehullott falevelekből? Mutatunk 5 hasznos tippet.