Összekötik a Délit és a Nyugatit, két HÉV-et behoznak a belvárosba

Miután a Portfolio minapi "Budapest 2030" című fejlesztési konferenciáján már elhangzottak a 2030-ig szóló tervek, a szombati Magyar Közlönyben meg is jelent számos fontos vasútfejlesztési kormánydöntés. Így például az, hogy uniós pénzből elindul a Déli és a Nyugati Pályaudvar földalatti összekötésének tervezése, illetve a csepeli és a ráckevei HÉV Kálvin térig történő meghosszabbításának előkészítése. Utóbbi már az M5-ös metróvonal déli ágának kiépítését is célozza, északról pedig bekapcsolódik majd ebbe a nagy projektbe a szendendrei HÉV, amelynek vonalát szintén teljesen felújítják. A Kelenföld és a Ferencváros közötti Déli Körvasút fejlesztése is indul, emellett a kettes metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekapcsolása, illetve a vonalak teljes megújítása is. Most tehát valóban átfogó elővárosi és városi vasútfejlesztési döntéssorozat született. 


Méltatlan állapot - Átfogó fejlesztési célok

Három terjedelmes kormányhatározat is megjelent a szombati Magyar Közlönyben (1564-1565-1566. számú határozatok), amelyek a régóta érlelődő budapesti városi és elővárosi vasúti fejlesztési elképzelések egy részét foglalják írásba és egyúttal azt is kijelölik, hogy a következő évtized(ek)ben milyen irányba haladnak majd a fejlesztések. "A budapesti vasúti pályaudvari rendszer fejlesztésének irányairól" szóló kormányhatározat ezek közül a legátfogóbb és például olyan kritikus mondattal indul, miszerint a kormány egyetért


a Budapest fejlettségéhez mérten méltatlan állapotú vasúti pályaudvari rendszer megújításával.


Emiatt felhatalmazást ad a kormány a hiányzó hálózati kapcsolatok és megállók építésére, illetve "egyetért a budapesti elővárosi gyorsvasúti vonalakon a teljes körű járműcsere megkezdésével". A határozat konkrétan rögzíti azt is, hogy "a H5, H6 és H7 vonalakra új járművek beszerzését teszi lehetővé" a kormány, valamint engedélyt ad arra, hogy "készítsenek a H8 és H9 vonalakra vonatkozó járműcsere-stratégiát".


Ezek alapján azt a célt tűzi ki a kormány, hogy a vasút váljon versenyképesebbé az egyéni közlekedéssel szemben. Ez pedig sok fejlesztést igényel és így Budapest átjárhatóságának fejlesztése válik a konkrét céllá, amelynek érdekében a Duna két partját összekötő új vasúti kapcsolatok is létesülhetnek.


Emellett arra is engedélyt ad, hogy átgondolják az illetékesek: mit kezdjenek majd a fejlesztések révén "fokozatosan felszabaduló" Déli pályaudvari teljes területtel és "a Nyugati pályaudvar és a Keleti pályaudvar menti, valamint az azokhoz vezető belterületi vasúti vonalszakaszok mentén felszabadítható" területekkel. Mindezen átfogó fejlesztésekhez megadja az engedélyt a kormány a részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére is, illetve ahol szükséges, már forrásokat is hozzárendelt a munkákhoz.

Ezek a most bejelentett legfőbb fejlesztések

A kormányhatározatok az alábbi fejlesztéseket és kapcsolódó szerteágazó feladatait rögzítik: 

  • A Déli és a Nyugati Pályaudvar föld alatti összekötése. Erről a fejlesztésről az utóbbi hónapokban már többször is esett szó. A fő cél Budapest kelet-nyugati vasúti átjárhatósága bővítése és ennek érdekében "vasúti összekötő alagút" megépítésének előkészítésére adott engedélyt a kormány 2 milliárd forintos kerettel az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP). A határozat elismeri, hogy a fejlesztés nyomán a Nyugati pályaudvar szerepe növekszik és végülis központi pályaudvarrá fog alakulni, míg a Déli pályaudvar teljes területe fokozatosan felszabadul, így ezen terület funkcióváltását is át kell gondolni.
  • A Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése projekt. Ez a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútállomások között háromvágányú kapcsolatot takarja egy Déli összekötő vasúti hídon keresztül. A fejlesztés a Kelenföld és a Ferencváros állomásokon kiegészítő állomási kapacitásbővítést is takar, továbbá a Nádorkert, a Közvágóhíd és a Népliget térségében elővárosi megállók kialakítása is beletartozik. A határozat jelzi, hogy a projekttel összefüggő részletes megvalósíthatósági tanulmányra a forrást még a most futó 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban kell megtalálni, míg a tényleges kivitelezésre majd lehetőleg a 2021-2027 közötti európai uniós ciklusban kell megtalálni a pénzt.
  • Az északi és déli HÉV-vonalak átfogó fejlesztése, "teljes értékű összekapcsolása" és ezáltal az M5-ös metró távlati kiépítése felé való elmozdulás. Ennek érdekében a kormány egyik döntése, hogy hozzájárul a "H5-H6/H7 vonalak összekötése - az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítése" című projektnek az IKOP-ban való nevesítéséhez és rögtön 13,7 milliárd forintnyi forrást hozzá is rendelnek ehhez az előkészítő munkához. A projekt rövid tartalmi összefoglalója szerint a H5 HÉV-vonal Békásmegyer-Szentendre szakasza teljesen megújul, ugyanez történik majd a csepeli és ráckevei H6/H7 HÉV-vonalakkal is és utóbbiakat egy közös szakaszon a föld alatt meghosszabbítják majd a Kálvin téri metrómegállóig, ahol a 3-as és 4-es metró találkozik. A határozatokban az is benne van, hogy a kormány egyet ért "a H5 teljes vonala állomási, megállóhelyi, utastájékoztatási infrastruktúrájának megújításával", illetve a "H5 és H6-H7 vonalak teljes értékű távlati összekapcsolásához szükséges megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével".
  • Dél-pesti fejlesztések átfogó kezelése. Nyilván a ráckevei és a csepeli HÉV fenti fejlesztésével kapcsolatos feladatok kihatással vannak egész Dél-Pestre, így a Boráros térre és az attól "délre felszabaduló Duna-parti szakasz"-ra. Emellett kihatással lesz a Duna vonala miatt a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra, valamint Rákóczi híd pesti hídfője közelében a Budapest Diákváros-Déli Városkapu Fejlesztési Programra, továbbá a 150-es számú Budapest-Kunszentmiklós-Tass (a Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakasza) elővárosi vasútvonalra is. A határozatokból az rajzolódik ki, hogy ezeket a fejlesztéseket összehangoltan kell terveznie és kezelnie az illetékeseknek a következő évek során.
  • A gödöllői és csömöri HÉV-fejlesztések és összekötésük az M2-es metróval. Az egyik kormányhatározat rögzíti, hogy a kormány "egyetért a H8 Budapest-Gödöllő és a H9 Budapest-Csömör vonalak elővárosi gyorsvasúti célú, a városfejlesztéssel is összhangban megvalósítandó átfogó fejlesztésével". Ennek érdekében egyrészt a vonalakat elővárosi gyorsvasúti üzemmódúra kell fejleszteni, másrészt a vonalak infrastruktúrája is átalakításra kerül "a fejlődő és növekvő lakosságszámú fővárosi és agglomerációs épített környezethez illeszkedően, a területi elvágó hatást jelentősen mérséklendő", harmadrészt "a vonalakon kialakított megállóhelystruktúra felülvizsgálata" is meg fog történni. A kormánydöntés értelmében a vonalcsoport az Örs vezér terén bekötésre kerül az M2 metróvonal meglévő nyomvonalába, és új átszállókapcsolata létesül Törökőrnél a 100a vasútvonallal és Rákosfalvánál a körvasúttal. Lényeges, hogy a döntés érdekében előkészítésre kerül a Budapest XVII. kerületi, rákoskeresztúri szárnyvonal, illetve a H8 Cinkota-Gödöllő, valamint a H9 Cinkota-Csömör vonalszakaszok felújításának tervezése is.