A JOGCÍMES ELBIRTOKLÁSRÓL

A JOGCÍMES ELBIRTOKLÁSRÓL

2018-11-15 13:10:46
Forrás: das.hu

Az elbirtoklás egy közismert jogintézmény, amiről a legtöbben már hallottak. A bekövetkezéséhez szükséges feltételek terén már tapasztalható némi bizonytalanság. 


A Polgári Törvénykönyv szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Elbirtoklás tehát akkor következhet be, ha egyfelől sajátunknak tartjuk a nálunk hosszabb ideje lévő dolgot, másfelől időmúlás is szükséges hozzá. A szükséges időtartam pedig nem is olyan kevés. Ahogyan láthattuk, ingatlan esetén 15 év szükséges ahhoz, hogy ténylegesen tulajdonossá válhassunk.

Az elbirtoklás célja az, hogy a tulajdonos érdektelenségét és az új birtokos hasznos tevékenységét is „díjazza”. Így akadályozza meg azt, hogy bizonytalan, rendezetlen helyzet alakuljon ki azzal kapcsolatban, hogy ki jogosult a későbbiekben használni, hasznosítani az adott dolgot, illetve nem utolsó sorban ki rendelkezhet vele. Látható, hogy két ellentétes érdek között kell ilyen esetben igazságot tenni. Egyfelől figyelni kell a tulajdonos érdekeire, hiszen a tulajdonjognak már a korlátozása is csak szűk körben lehetséges. Az ellenérték nélküli elveszítéséhez tényleg hosszú időn keresztül fennálló hanyagság szükséges. A birtokosnak pedig egyfajta jutalom, hogy hosszú időn át, jóhiszeműen birtokolt, egyúttal feltehetően hasznosított, karbantartott valamit.

Kevésbé ismert az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben bevezetett szabályozása. Eszerint az elbirtoklás öt év elteltével következik be az ingatlan esetén, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelel, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. Ezt nevezzük jogcímes elbirtoklásnak.

Arról van tehát szó, hogy ilyen esetben a törvény méltányolja, hogy a birtokos az ellenértéket teljesítette, pl. a vételárat megfizette, még akkor is, ha a tulajdonjog bejegyzésére valamilyen oknál fogva nem került sor. Ilyen ok lehet egy hiánypótlás miatt félbeszakadt földhivatali eljárás, vagy az, ha eleve be sem nyújtották a bejegyzés iránti kérelmet.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyik lényege az, hogy közhiteles adataival megbízható módon tanúsítsa a valós tulajdonviszonyokat. Így minden esetben nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ellenőrizzük, rendben átvezették-e tulajdonjogunkat, ha ingatlant szereztünk. Bár ritkán fordul elő, hogy a fenti, jogcímes elbirtoklás alapján kérje valaki a tulajdonjoga megállapítását, de ezekben az esetekben lényegesen lerövidül az az átmeneti, bizonytalan időszak, ami vitás helyzeteket szülhet.

JOGI ISMERETEK
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
A Babaváró kölcsön egy fiatal házaspárok számára nagyon kedvező konstrukció, amely eleve kedvező kamatozású, szabad felhasználású, és bizonyos feltételek esetén további kedvezményeket ad (sőt akár vissza nem térítendő is lehet). Mivel az igénybevétel határidejét nemrégiben meghosszabbították, érdemes átvenni a konstrukció előnyeit, és a kevésbé ismert buktatóit is. Ugyanis a házastársak válása olyan kedvezőtlen hatással lehet az igénylőre, amelyre nem is gondoltak. Ezt fogjuk megvizsgálni jelen cikkünkben.
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.