Elválhat-e egymástól a föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga?

Elválhat-e egymástól a föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga?

2016-07-25 11:19:14
Forrás: MIOSZ

Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?


Akié a föld azé az épület elve


A földterület és a rajta lévő épület általános szabálya, hogy épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Ez az alapvető szabály érvényesül például a ráépítés esetén is, azaz abban az esetben, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít. Ebben az esetben a főszabály, hogy az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, de köteles gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A ráépítő abban az esetben szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő rész&eacu te;nek értékét lényegesen meghaladja. A bíróság pedig a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerzi meg, azaz ebben az esetben a földterület és az épület tulajdonjoga egymástól a bíróság döntése alapján elválhat.
 

A föld és az épület eltérő tulajdonjoga


Már a régi Polgári Törvénykönyv is lehetővé tette, hogy a földterületre építkező személy megállapodjon a földtulajdonossal abban, hogy az épület tulajdonjoga az építkező tulajdonába kerül, míg a telek a földtulajdonos tulajdonában marad. Az ilyesfajta megállapodást az új Polgári Törvénykönyv alapján is lehetséges. 
Ebben az esetben jellemző, hogy az építkező az építkezés céljából a telektulajdonostól földhasználati jogot kap a földterület egészére, vagy annak meghatározott részére. A földhasználati jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Fontos tudni azt is, ha az épület felépítését követően az építkező tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az épülettulajdonost a törvény alapján a földre földhasználati jog illeti meg, akkor is, ha erről a földtulajdonossal előzőleg külön nem állapodott meg. A földhasználati jog ebben az esetben olyan mértékű, amely az épület rendeltetésszerű használatához szükség es.

 

Lehet-e önálló ingatlan a földtulajdonos tulajdonában lévő épület?


Láthattuk, hogy a jog régóta lehetővé teszi, hogy a föld és a rajta felépülő épület más-más személy tulajdonában legyen. Ezt az új Polgári Törvénykönyv kiegészítette azzal a lehetőséggel, hogy az ingatlan tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Azaz lehetségessé vált, hogy az földterület és az épület azonos személy tulajdonában legyen, de úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban külön-külön ingatlanként kerülnek feltüntetésre. 
Ez a rendelkezés például lehetőséget ad a tulajdonosnak, hogy az épületét és a földjét szétválasztva egyiket vagy másikat külön értékesítse, ha erre van szükség. Szintén egyszerűbben rendezhető jogilag az a helyzet, ha a földtulajdonos más személyekkel közösen épített épületet a saját telkére. Korábban ezt társasházzá alakítással vagy a földterületre is kiterjedő közös tulajdon létrehozásával lehetett megoldani, azonban az új Polgári Törvénykönyv alapján már arra is lehetőség van, hogy csak az épületre, mint önálló ingatlanra vonatkozóan hozzanak létre közös tulajdont.
    

 
 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

JOGI ISMERETEK
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
A Babaváró kölcsön egy fiatal házaspárok számára nagyon kedvező konstrukció, amely eleve kedvező kamatozású, szabad felhasználású, és bizonyos feltételek esetén további kedvezményeket ad (sőt akár vissza nem térítendő is lehet). Mivel az igénybevétel határidejét nemrégiben meghosszabbították, érdemes átvenni a konstrukció előnyeit, és a kevésbé ismert buktatóit is. Ugyanis a házastársak válása olyan kedvezőtlen hatással lehet az igénylőre, amelyre nem is gondoltak. Ezt fogjuk megvizsgálni jelen cikkünkben.
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.