Elválhat-e egymástól a föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga?

Elválhat-e egymástól a föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga?

2016-07-25 11:19:14
Forrás: MIOSZ

Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?


Akié a föld azé az épület elve


A földterület és a rajta lévő épület általános szabálya, hogy épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Ez az alapvető szabály érvényesül például a ráépítés esetén is, azaz abban az esetben, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít. Ebben az esetben a főszabály, hogy az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, de köteles gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A ráépítő abban az esetben szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő rész&eacu te;nek értékét lényegesen meghaladja. A bíróság pedig a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerzi meg, azaz ebben az esetben a földterület és az épület tulajdonjoga egymástól a bíróság döntése alapján elválhat.
 

A föld és az épület eltérő tulajdonjoga


Már a régi Polgári Törvénykönyv is lehetővé tette, hogy a földterületre építkező személy megállapodjon a földtulajdonossal abban, hogy az épület tulajdonjoga az építkező tulajdonába kerül, míg a telek a földtulajdonos tulajdonában marad. Az ilyesfajta megállapodást az új Polgári Törvénykönyv alapján is lehetséges. 
Ebben az esetben jellemző, hogy az építkező az építkezés céljából a telektulajdonostól földhasználati jogot kap a földterület egészére, vagy annak meghatározott részére. A földhasználati jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Fontos tudni azt is, ha az épület felépítését követően az építkező tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az épülettulajdonost a törvény alapján a földre földhasználati jog illeti meg, akkor is, ha erről a földtulajdonossal előzőleg külön nem állapodott meg. A földhasználati jog ebben az esetben olyan mértékű, amely az épület rendeltetésszerű használatához szükség es.

 

Lehet-e önálló ingatlan a földtulajdonos tulajdonában lévő épület?


Láthattuk, hogy a jog régóta lehetővé teszi, hogy a föld és a rajta felépülő épület más-más személy tulajdonában legyen. Ezt az új Polgári Törvénykönyv kiegészítette azzal a lehetőséggel, hogy az ingatlan tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Azaz lehetségessé vált, hogy az földterület és az épület azonos személy tulajdonában legyen, de úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban külön-külön ingatlanként kerülnek feltüntetésre. 
Ez a rendelkezés például lehetőséget ad a tulajdonosnak, hogy az épületét és a földjét szétválasztva egyiket vagy másikat külön értékesítse, ha erre van szükség. Szintén egyszerűbben rendezhető jogilag az a helyzet, ha a földtulajdonos más személyekkel közösen épített épületet a saját telkére. Korábban ezt társasházzá alakítással vagy a földterületre is kiterjedő közös tulajdon létrehozásával lehetett megoldani, azonban az új Polgári Törvénykönyv alapján már arra is lehetőség van, hogy csak az épületre, mint önálló ingatlanra vonatkozóan hozzanak létre közös tulajdont.
    

 
 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

JOGI ISMERETEK
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
A helyi önazonosság védelmét bemutató cikkünk 1. részében áttekintettük a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célját és azokat a jogi eszközöket, amelyeket a törvény biztosít a települések számára. Ezúttal nézzük meg a jogvédelmi eszközök közül az elővásárlási jog részletesebb szabályait.
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
2025. július 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Ez új jogi eszközöket biztosít a települések számára ahhoz, hogy megvédjék magukat a nagymértékű és nem kívánt lakosságszám-növekedéssel szemben és a település fejlődési irányát meghatározzák. A törvény által biztosított jogvédelmi eszközök jelentősen befolyásolhatják az ingatlanügyeleteket is, hiszen a helyi önkormányzatok döntésétől függően például elővásárlási jog is alkalmazásra kerülhet.
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, ez meg fog változni.
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Hamarosan – 2025. január 15-én – hatályba lép az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, és ekkor élesedik az új ügyintézési platform is. A változásnak bizony már éppen ideje volt, hiszen mára a földhivatali eljárás maradt az egyetlen, amely még mindig papíralapon folyt, miközben a közigazgatás minden más területe fokozatosan elektronikussá vált. Vajon mire számíthatnak az ingatlanügyekben eljáró magán- és szakemberek?
^