Magyar
Évek óta nem történt olyan a lakáspiacon, mint idén májusban, amikor a hirdetési átlagárak nominálisan is csökkenni kezdtek. A zenga.hu adatai szerint országosan 2,3 százalékkal alacsonyabb volt a meghirdetett ingatlanok átlagára májusban, mint áprilisban, ami az éves drágulási ütemet is jelentősen lassította. A folyamat szinte az egész országot érintette, egyetlen megye kivételével mindenhol csökkentek az árak havi összevetésben – derül ki a Zenga Ingatlan Radar legfrissebb, júniusi számából.
Évek óta nem történt olyan a lakáspiacon, mint idén májusban, amikor a hirdetési átlagárak nominálisan is csökkenni kezdtek. A zenga.hu adatai szerint országosan 2,3 százalékkal alacsonyabb volt a meghirdetett ingatlanok átlagára májusban, mint áprilisban, ami az éves drágulási ütemet is jelentősen lassította. A folyamat szinte az egész országot érintette, egyetlen megye kivételével mindenhol csökkentek az árak havi összevetésben – derül ki a Zenga Ingatlan Radar legfrissebb, júniusi számából.
Komoly fordulat látszik a hazai ingatlanpiacon. Áprilisról májusra az ország legtöbb térségében mérséklődtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A visszaesés 18 megyét és Budapestet is érintette. A fővárosban az összetételhatással* szűrt adatok 1,8 százalékos visszaesést mutatnak, míg anélkül, a tényleges kínálatot nézve 3,1 százalékkal estek vissza az árak. Az éves árnövekedési ütem ezzel Budapesten 6 százalékra, országosan 12 százalékra lassult. Áprilishoz képest a legnagyobb csökkenés Somogy (-5,6%) és Hajdú-Bihar (-4,4%) megyékben történt, míg növekedést egyedüliként Nógrád megye (+2,5%) mutatott.
A paneltulajdonosok kivárnak az árcsökkentéssel
Hiába emelkedett korábban átlag felett a panellakások ára, és hiába esett vissza irántuk jobban a kereslet, ingatlantípusonként vizsgálva egyelőre a panelek hirdetési ára csökkent a legkevésbé (-1,5%), a téglalakások (-1,7%) és a házak (-2,7%) átlagárai is nagyobb mértékben csökkentek. Úgy tűnik, a panelek tulajdonosai egyelőre jobban kivárnak az árcsökkentéssel - mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Mi áll a fordulat mögött?
Az árcsökkenés egyik fő oka a gyengébb kereslet, melynek hatására egyre több tulajdonos dobja piacra alacsonyabb áron az ingatlanát annak érdekében, hogy gyorsabban találjon vevőt. A kínálat összetétele is megváltozott, azaz növekedett az olcsóbban hirdetett lakások és házak kínálaton belüli aránya. Az Otthon Start programnak megfelelő ingatlanok aránya áprilisról májusra a budapesti kínálatban 44 százalékról 47 százalékra emelkedett, míg országosan 72 százalékról 74 százalékra.
Tartós lesz az árcsökkenés?
A mostani árcsökkenés mindenképpen jelentős korrekciónak tekinthető, amely mérsékli a lakáspiac korábbi túlárazottságát. Ugyanakkor a piaci fundamentumok nem változtak meg hirtelen: a bérekben, a gazdaság teljesítményében nem történt negatív irányú elmozdulás, sőt, továbbra is inkább pozitívak a várakozások, így nem érdemes tartós árcsökkenésre berendezkedni. Az eladók rájöttek, hogy nem lehet a korábbi árnövekedési ütemhez igazítani a kínálati árakat, mert azt a vevők nem hajlandók megfizetni, ami most egy látványosabb korrekciót okozott. Amint azonban a piac ismét eléri a jövedelmekhez, a bérleti díjakhoz és a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva az egyensúlyi szintet, a kereslet várhatóan ismét erősödni fog, ami gátat szab a további árcsökkenésnek – tette hozzá Futó Péter.
Hol, milyen árakkal találkozhatunk?
A májusi korrekció ellenére a megyék ár szerinti sorrendje nem változott jelentősen. Továbbra is a főváros a legdrágább, átlagosan 1,46 millió forintos hirdetési négyzetméterárral, amit Somogy (1,04 millió Ft/m2) és Veszprém (1,03 millió Ft/m2) megyék követnek. A drágább megyék közé sorolható még Pest, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Csongrád, melyekben 800-900 ezer forint között alakult májusban az átlagos négyzetméterár. A megyék közül Nógrád tudott egyedüliként májusban is drágulni, de még így is ez a térség a sereghajtó 344 ezer forintos átlagos hirdetési négyzetméterárral, amit Békés megye követ 357 ezer forinttal.
*összetételhatás: az átlagárak változását nemcsak a tényleges drágulás vagy árcsökkenés befolyásolja, hanem az is, hogy milyen típusú ingatlanok kerülnek nagyobb arányban a piacra, ennek anomáliái szűrhetők ki az összetételhatás figyelembevételével
