Magyar
Ingatlanra haszonélvezet többféleképpen alapítható, melynek egyik lehetősége a szerződéskötés. Ugyanakkor sok esetben az elhunyt tulajdonos házastársát megillető haszonélvezeti jog alapján kell a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek az ingatlannal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztania.
A haszonélvezeti jog tartalma mindkét esetben ugyanazt takarja: haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ez értelemszerűen nem csak jogokat, de kötelezettségeket is von maga után. Így a Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket.
Társasházi ingatlan esetén azonban felmerül a kérdés, hogy kettejük közül kit terhel a közös költség-fizetési kötelezettség, ha a haszonélvező gyakorolja is az őt megillető jogot.
A társasház közösségére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket azok speciális mivoltára tekintettel külön törvény, a társasházi törvény szabályozza. A társasházi törvény úgynevezett háttérszabálya a fent említett Polgári Törvénykönyv, így minden olyan kérdésben, amit a társasházi törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyvet kell alkalmazni.
A közös költségről azonban tartalmaz a társasház szabályokat, így egyértelműen kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat terheli tulajdoni hányaduk szerint (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik). Ebből tehát az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja.
Ez egyébként abból a szempontból a tulajdonostárs érdekét is szolgálja, miszerint a társasháznak a tulajdonossal szemben vannak olyan jogosítványai, amelyekkel a meg nem fizetett közös költséget érvényesítheti. Ennek során akár jelzáloggal is megterhelheti a lakást. A haszonélvezet a tulajdonosváltásra tekintettel fennmarad, így belátható, hogy a tulajdonos érdeke elkerülni azt a szélsőséges helyzetet, hogy a lakásra végrehajtást vezessenek a meg nem fizetett közös költség miatt.
Ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonos és a haszonélvező egymás között ne számolhatnák el a közös költséget, ez a megállapodás és elszámolás azonban nem tartozik a társasházra, amely tehát a tulajdonossal szemben léphet fel.
Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint attól, hogy a társasházi törvény nem említi a haszonélvezőt, sőt éppen emiatt, igenis a haszonélvező kötelessége a közös költség megfizetése. Eszerint az álláspont szerint a rendelkezési jog kivételével (ami alapján az ingatlan eladható) gyakorlatilag a haszonélvező gyakorolja a birtoklás, használat és hasznosítás jogát. Így igenis alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, miszerint a haszonélvezeti jogát gyakorló haszonélvezőt terhelik a dolog használatával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek.
Tekintettel a nem egységes ítélkezés gyakorlatra, a Kúria jogesetelemző csoportja kiadott egy állásfoglalást, mely az első megoldást támogatja. Azt javasolják tehát, hogy egy peres eljárásban a bírák a tulajdonos kötelezettségének tekintsék a közös költség megfizetését. Azoknak a társasházi tulajdonosoknak tehát, akiknek az ingatlanát haszonélvezeti alapján más személy használja, legyenek körültekintőek a közös költséggel kapcsolatban, hiszen a joggyakorlat várhatóan ebbe az irányba mozdul el, és a társasház bejegyezhető jelzálogjoga miatt is az ő érdekük elkerülni a nagy összegű tartozás felhalmozódását.
