HASZONÉLVEZET ÉS KÖZÖS KÖLTSÉG

HASZONÉLVEZET ÉS KÖZÖS KÖLTSÉG

2017-10-27 13:49:32
Forrás: D.A.S.

Ingatlanra haszonélvezet többféleképpen  alapítható, melynek egyik lehetősége a szerződéskötés. Ugyanakkor sok esetben  az elhunyt tulajdonos házastársát megillető haszonélvezeti jog alapján kell a  tulajdonosnak és a haszonélvezőnek az ingatlannal kapcsolatos jogokat és  kötelezettségeket egymás között megosztania.


A haszonélvezeti jog tartalma mindkét esetben ugyanazt takarja: haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ez értelemszerűen nem csak jogokat, de kötelezettségeket is von maga után. Így a Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket.

Társasházi ingatlan esetén azonban felmerül a kérdés, hogy kettejük közül kit terhel a közös költség-fizetési kötelezettség, ha a haszonélvező gyakorolja is az őt megillető jogot.

A társasház közösségére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket azok speciális mivoltára tekintettel külön törvény, a társasházi törvény szabályozza. A társasházi törvény úgynevezett háttérszabálya a fent említett Polgári Törvénykönyv, így minden olyan kérdésben, amit a társasházi törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyvet kell alkalmazni.

A közös költségről azonban tartalmaz a társasház szabályokat, így egyértelműen kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat terheli tulajdoni hányaduk szerint (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik). Ebből tehát az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja.

Ez egyébként abból a szempontból a tulajdonostárs érdekét is szolgálja, miszerint a társasháznak a tulajdonossal szemben vannak olyan jogosítványai, amelyekkel a meg nem fizetett közös költséget érvényesítheti. Ennek során akár jelzáloggal is megterhelheti a lakást. A haszonélvezet a tulajdonosváltásra tekintettel fennmarad, így belátható, hogy a tulajdonos érdeke elkerülni azt a szélsőséges helyzetet, hogy a lakásra végrehajtást vezessenek a meg nem fizetett közös költség miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonos és a haszonélvező egymás között ne számolhatnák el a közös költséget, ez a megállapodás és elszámolás azonban nem tartozik a társasházra, amely tehát a tulajdonossal szemben léphet fel.

Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint attól, hogy a társasházi törvény nem említi a haszonélvezőt, sőt éppen emiatt, igenis a haszonélvező kötelessége a közös költség megfizetése. Eszerint az álláspont szerint a rendelkezési jog kivételével (ami alapján az ingatlan eladható) gyakorlatilag a haszonélvező gyakorolja a birtoklás, használat és hasznosítás jogát. Így igenis alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, miszerint a haszonélvezeti jogát gyakorló haszonélvezőt terhelik a dolog használatával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek.

Tekintettel a nem egységes ítélkezés gyakorlatra, a Kúria jogesetelemző csoportja kiadott egy állásfoglalást, mely az első megoldást támogatja. Azt javasolják tehát, hogy egy peres eljárásban a bírák a tulajdonos kötelezettségének tekintsék a közös költség megfizetését. Azoknak a társasházi tulajdonosoknak tehát, akiknek az ingatlanát haszonélvezeti alapján más személy használja, legyenek körültekintőek a közös költséggel kapcsolatban, hiszen a joggyakorlat várhatóan ebbe az irányba mozdul el, és a társasház bejegyezhető jelzálogjoga miatt is az ő érdekük elkerülni a nagy összegű tartozás felhalmozódását.

JOGI ISMERETEK
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
A helyi önazonosság védelmét bemutató cikkünk 1. részében áttekintettük a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célját és azokat a jogi eszközöket, amelyeket a törvény biztosít a települések számára. Ezúttal nézzük meg a jogvédelmi eszközök közül az elővásárlási jog részletesebb szabályait.
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
2025. július 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Ez új jogi eszközöket biztosít a települések számára ahhoz, hogy megvédjék magukat a nagymértékű és nem kívánt lakosságszám-növekedéssel szemben és a település fejlődési irányát meghatározzák. A törvény által biztosított jogvédelmi eszközök jelentősen befolyásolhatják az ingatlanügyeleteket is, hiszen a helyi önkormányzatok döntésétől függően például elővásárlási jog is alkalmazásra kerülhet.
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, ez meg fog változni.
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Hamarosan – 2025. január 15-én – hatályba lép az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, és ekkor élesedik az új ügyintézési platform is. A változásnak bizony már éppen ideje volt, hiszen mára a földhivatali eljárás maradt az egyetlen, amely még mindig papíralapon folyt, miközben a közigazgatás minden más területe fokozatosan elektronikussá vált. Vajon mire számíthatnak az ingatlanügyekben eljáró magán- és szakemberek?
^