Közös költséggel tartozik?- Levonhatják a fizetéséből

Közös költséggel tartozik?- Levonhatják a fizetéséből

2016-03-21 15:59:47
Forrás: Napi.hu

A februári jogszabály módosításnak köszönhetően lehetőség van arra is, hogy jogerős fizetési meghagyással a nemfizető béréből tiltsák le a hátralékot - írja a Híradó.hu.


A közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjogot februártól már csak azután lehet bejegyeztetni az ingatlanra, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Így megszűnt az a gyakorlat, miszerint a közgyűlésnek elegendő megszavazni vagy a közös képviselőnek felhatalmazás alapján jogerős ítélet nélkül lehetséges elindítani a jelzálogjog bejegyzést.

Nem lehetetlen a gyors behajtás

Az új szabályozás alkalmazásához gyorsított eljárásokra lesz szükség - mondta a portálnak Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke. Csak így lehetne az elhúzódó behajtásoknak elejét venni - tette hozzá.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy Budapesten pozitív változás tapasztalható a végrehajtói munkában. Példaként említette, hogy nemrégiben jogerős fizetési meghagyással egy hét alatt sikerült 700 ezer forintos tartozást behajtani. Az ingatlanra jelzálog került, a munkabér 33 százalékát levonták, sőt még két személygépkocsit is lefoglaltak.

Az ilyen precedens és sikeres történetek a többi tulajdonost is elgondolkodtatják, és inkább megfizetik a hátralékukat - mondta. De vannak akár évekig elhúzódó eljárások is.

A munkabérből levonható

A jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban elismerhesse tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Ilyen esetben azonnal megindulhat a végrehajtás, ami a jelzálogjog bejegyzés mellett a munkabér 33 százalékának megterhelését, az ingóságok lefoglalását, szélsőséges esetben árverést jelent. A több éves, meg nem fizetett adósságoknál érdemes árverést tartani.

A felelősség a közös képviselőké

A közös képviselőnek kell megfelelően és időben érvényesíteni a társasház érdekeit ahhoz, hogy a ne a nemfizető lakók kerülhessenek előnyös helyzetbe. Könnyebben és gyorsabban behajthatók a hat hónap alatti tartozások. Nagy "fegyver" lehet még a folyamatos tájékoztatás is. El kell mondani a hátralékkal rendelkező tulajdonosoknak, hogy a nemfizetés következményei milyen további anyagi terheket jelenthet számukra - magyarázta a MaKKE szakmai igazgatója.

JOGI ISMERETEK
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Hamarosan – 2025. január 15-én – hatályba lép az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, és ekkor élesedik az új ügyintézési platform is. A változásnak bizony már éppen ideje volt, hiszen mára a földhivatali eljárás maradt az egyetlen, amely még mindig papíralapon folyt, miközben a közigazgatás minden más területe fokozatosan elektronikussá vált. Vajon mire számíthatnak az ingatlanügyekben eljáró magán- és szakemberek?
Január 15-től hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény. De mi változik?
Január 15-től hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény. De mi változik?
2025. január 15-től hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény; a változások sok területet érintenek. A tulajdonjog-fenntartásra, illetve függőben tartásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.
^