Magyar
Időről időre felmerülnek a haszonélvezeti joggal kapcsolatos kérdések. Tipikus megjelenési formája, amikor a szülők gyermekeiknek ajándékozzák az ingatlanukat, haszonélvezeti jog fenntartásával.
A köztudatban az az általános ismeret él, hogy a tulajdonjog a legmagasabb szintű és legerősebb dologi jog. Ez valóban így van, azonban van egy korlátja, ami nem más, mint a haszonélvezeti jog, melynek tartalmát és jelentőségét az alábbiakban fogjuk ismertetni.
A 2013. évi Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvezi jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül, a dolog birtokának átruházása szükséges. Emellett az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy amennyiben a haszonélvezeti jogot ingatlanra alapítják, azt feltétlenül be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, mert ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog csak az ingatlan rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
Haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállását nem befolyásolja a tulajdonos személyében beállt változás. Amennyiben természetes személy részére alapítanak haszonélvezeti jogot, a haláláig jogosult lehet e jog gyakorlására, abban az esetben viszont, ha cégek, vállalkozások javára alapítják, a törvény 50 évben korlátozza a haszonélvezeti jog gyakorlásának tartamát.
A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ez azt jelenti, hogy ha például a haszonélvező más tulajdonát képező ingatlanban lakik, őt terhelik az ingatlan használatával felmerülő költségek, különösen a közüzemi számlák megfizetésének kötelezettsége, valamint a javítási, karbantartási munkálatok elvégzésének költségei is.
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye. A rendkívüli javítási, helyreállítási munkálatok elvégzése a tulajdonos kötelezettsége, amennyiben viszont ezeket felszólításra nem teszi meg, a haszonélvező is elvégezheti e munkálatokat és követelheti költségeinek megtérítését a tulajdonostól.
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ez azt jelenit, hogy a haszonélvezővel előre egyeztett időpontban a dolgot megtekintheti, az ingatlanba bemehet annak érdekében, hogy meggyőződhessen a felől, hogy a haszonélvező megfelelően használja azokat. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Amennyiben a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a tulajdonos kérheti a bíróságtól a haszonélvezeti jog időleges felfüggesztését.
A haszonélvezeti jog a határozott időtartam lejártával, vagy a jogosult halálával szűnik meg. Ekkor a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni és a dologban beállott károkat köteles megtéríteni részére, de a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni.
Látható, hogy a haszonélvezeti jog egy nagyon erős jogosultság, ezért érdemes minden esetben olyan személy javára alapítani, akivel a tulajdonos szoros bizalmi kapcsolatban áll, a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében.
dr. Fekete Klaudia
