Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?

Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?

2017-07-12 13:03:18

A felvetés azért indokolt, mert főszabály szerint a haszonélvezeti jog tényleg veszélyeztetheti a megtérülést a végrehajtás során, azonban nem minden esetben. Összefoglaljuk a legfontosabbakat.


Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog a pénzkövetelések hatékony biztosítéka. A jelzálogjog jogosultja ráadásul végrehajtási és felszámolási eljárásban is elsőbbséget élvez az adós többi hitelezőjével szemben, ugyanis a jelzálogjoggal terhelt ingatlan végrehajtási vagy felszámolási eljárásban történő értékesítése esetén a befolyt összegből más követeléseket megelőzően kell a felszámolónak és a végrehajtónak is elszámolnia a jelzálogjog jogosultjával. Mindezek alapján az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultját erős biztosítéki jogokkal rendelkező hitelezőnek lehet tekinteni, aki a követelését az ingatlanból más hitelezőket megelőzően tudja érvényesíteni. Azonban egy ilyen erős biztosítéknak is lehetnek korlátai.

 

Mind a végrehajtási, mind pedig a felszámolási eljárásban az árverés esetén a vevő tulajdonszerzése úgynevezett eredeti tulajdonszerzésnek minősül, ami az ingatlan terhek nélküli megszerzésének lehetőségét jelenti. Kivételt képez azonban az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog, amely olyan erős jogosultságnak minősül, hogy a tulajdonszerzés mikéntjétől és a tulajdonosváltozástól függetlenül terheli az ingatlant, így az árverés útján történő értékesítés esetében sem törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Ez természetesen kihatással van a jelzálogjog jogosultjára is, hiszen a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értéke jóval alacsonyabb a tehermentesnél.

A haszonélvezeti jog jogosultja ugyanis rendelkezhet az ingatlannal, birtokolhatja és használhatja azt, ez pedig jelentős értékcsökkentő tényező. Az előbbiek alapján tehát a zálogjog jogosultja egy haszonélvezettel terhelt ingatlan árverése esetén viszonylag alacsony megtérülésre számíthat. Ráadásul nincs sok eszköze a haszonélvezeti joggal szemben.

A jelzálogjog biztosítékként történő elfogadása előtt mindenképp meg kell vizsgálni, hogy terheli-e az ingatlant haszonélvezeti jogosultság, hiszen ez a későbbiekben egy végrehajtás esetén a biztosíték értékét jelentősen csökkenti.

Ugyan az irányadó jogszabályok védik a haszonélvezeti jog jogosultjának helyzetét, azonban sok esetben előfordul, hogy a jelzálogjog bejegyzését követően rosszhiszeműen terheli tovább az ingatlant a tulajdonos annak reményében, hogy az ne legyen értékesíthető árverés keretében, és ezzel csökkentse a zálogjogosult megtérülését. Ilyenkor azonban már úgy jön létre a haszonélvezeti jog, hogy az nem fogja feltétlenül akadályát képezni a tehermentes értékesítésnek.

Az ilyen utólagos – tehát a jelzálogot követő – haszonélvezeti jog bejegyezések esetén a zálogjogosult pozícióját szintén védelmezve a jogalkotó bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtási eljárás keretében a haszonélvezeti jogra tekintet nélkül kerüljön árverésre a biztosítéki ingatlan, a terhek nélküli, reális becsértéket alapul véve. Tehát a haszonélvezeti jog általánosságban csökkenti egy árverésen az ingatlan értékét, azonban az utólagosan, rosszhiszeműen bejegyzett haszonélvezeti jog törlésre kerül a végrehajtás során, és jogosultja nem tud semmilyen előnyt szerezni ezen jogból.

JOGI ISMERETEK
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész
A helyi önazonosság védelmét bemutató cikkünk 1. részében áttekintettük a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célját és azokat a jogi eszközöket, amelyeket a törvény biztosít a települések számára. Ezúttal nézzük meg a jogvédelmi eszközök közül az elővásárlási jog részletesebb szabályait.
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
Milyen hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlanügyekre? – 1.rész
2025. július 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Ez új jogi eszközöket biztosít a települések számára ahhoz, hogy megvédjék magukat a nagymértékű és nem kívánt lakosságszám-növekedéssel szemben és a település fejlődési irányát meghatározzák. A törvény által biztosított jogvédelmi eszközök jelentősen befolyásolhatják az ingatlanügyeleteket is, hiszen a helyi önkormányzatok döntésétől függően például elővásárlási jog is alkalmazásra kerülhet.
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Hogyan működik majd az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, ez meg fog változni.
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Pár nap és indul az e-ingatlan ügyintézés - Mutatjuk a legfontosabb változásokat
Hamarosan – 2025. január 15-én – hatályba lép az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, és ekkor élesedik az új ügyintézési platform is. A változásnak bizony már éppen ideje volt, hiszen mára a földhivatali eljárás maradt az egyetlen, amely még mindig papíralapon folyt, miközben a közigazgatás minden más területe fokozatosan elektronikussá vált. Vajon mire számíthatnak az ingatlanügyekben eljáró magán- és szakemberek?
^