Elkezdődött az árcsökkenés az ingatlanpiacon

Elkezdődött az árcsökkenés az ingatlanpiacon

2022-11-14 17:17:08


Az éves tranzakciószám látványosan visszaesett, miközben a bérleti díjakban egyre nagyobb lesz a szórás a fizetendő rezsitől függően - magyarázta Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. A szakember megjegyezte, az újépítésű lakások ára viszont nem fog csökkenni, hiszen a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.

Hónapról hónapra mintegy 20-50 százalékkal marad el az ingatlanpiaci kereslet az egy évvel korábbitól, ami az éves tranzakciószámban is megmutatkozik: a tavalyi 175 ezer után idén várhatóan nem több, mint 135 ezer ingatlant értékesítenek. Gadanecz Zoltán az adatokkal kapcsolatban rámutatott, ez már a túlfűtöttnek tartott, tavalyihoz képest jelentős elmaradás, de a piac fellendülésének időszakához képest megdöbbentően alacsony szám. Példaként említette a 2006-os esztendőt, amikor 225 ezer tranzakciót regisztráltak országszerte. Mint fogalmazott, ennek hosszabb távú következménye, hogy elkezdődött egy csendes árcsökkenés, de kizárólag a használt lakások piacán.

A lakáspiac jellegzetessége, hogy az árcsökkenés lassabban következik be, mint a drágulás. Legalább fél éves kereslethiány szokta megelőzni azt, hogy az eladók engedjenek az árból. Ha nem sürgős számukra az adás-vétel, akkor kötik az ebet a karóhoz, de idővel a legtöbben ráeszmélnek, hogy kénytelenek olcsóbban megválni az ingatlanuktól. Ehhez képest az élénkülő keresletre 2-3 hónap alatt mindenki reagál, mint ahogy történt az a koronavírus-járványt követően is

- mondta. Pontosan ez zajlik most is, hiszen fél éve nő az ingatlanok értékesítési ideje, ezzel együtt nő az esélye az alkunak. Az árcsökkenésnek egyszerre kedvez a romló gazdasági környezet, a megélhetési félelmek és az emelkedő lakáshitel kamatok, sorolta a szakértő. Gadanecz Zoltán kitért arra is, hogy az újépítésű ingatlanok ára viszont a külső tényezők miatt nem tud csökkenni, mivel a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége miatt olcsóbban építeni senki nem tud. Ritka, hogy 1,1 millió forint alatt kínáljanak újépítésű lakást Budapesten, a jellemző ár inkább 1,3 millió forint körül mozog. Felhívta a figyelmet, hogy

aki ilyen típusú ingatlan vásárlásában gondolkozik, annak felesleges kivárnia, mert anyagilag nem fog jobban járni.

Célzottan keresnek ingatlantípusokra a vevők

A szakértő úgy vélekedett, visszatérnek azok az idők, amikor meglehetősen szegmentált volt a kereslet. Most az adott ingatlan működtetése, a rezsi nagysága van a fókuszban, ennek mentén szelektálnak az érdeklődők minden korábbinál erőteljesebben.


A panelek, mint a lakáspiac lakmuszpapírjai, most nem jeleznek, mert benne maradtak a rezsivédelemben. Egyelőre nem mozdult az áruk, noha tudható, hogy többségében korszerűtlen, drágán üzemelő ingatlanokról van szó. Bármilyen rezsinövelő fejlemény azonnal komoly árcsökkentő hatással lesz, vagy lehetne a panelekre, illetve a távfűtéses lakások többségére is. Ezzel igazából a vevők többsége is tisztában van, hiszen mindenki jól emlékezhet még a 10-15 éve jellemző huszonezres távfűtés számlákra, amelyek mára felére olvadtak a támogatások révén

- jelentette ki. Szót ejtett arról is, a lakáspiaci kínálat bővülésére mind az eladó, mind a kiadó ingatlanok terén lehet számítani, mert a tulajdonosokat a növekvő költségek lépéskényszerbe hozzák. Sok üres, kihasználatlan ingatlan kerül eladósorba emiatt, elsőként azok, ahol nem lehet letekerni a fűtést például, vagy a közös költség megugrik az emelkedő kiadások miatt.

Kérdésre válaszolva elmondta, az ingatlan bérbeadása is minden korábbinál több ingatlan esetében merülhet fel szükséges lépésként. "A lakbéreken emelni már csak azok tudnak igazából, akik alacsony rezsijű lakást adnak ki, mert a bérlők az összköltséget nézik, mindenkinek van egy plafon, ameddig a rezsivel együtt el tud menni a lakhatási kiadásokban. Óriás lesz emiatt a nettó bérleti díjakban a szórás az egyes ingatlanok között a potenciális rezsi mentén" - szögezte le. Ami a jövőt illeti, Gadanecz Zoltán arra számít, hogy

a lakáspiacot sem hagyja hidegen az inflációs nyomás, emiatt hamarosan nominális áremelkedés lesz csökkenő kereslet és bővülő kínálat mellett is.

ÁLTALÁNOS INGATLANPIACI HÍREK
Modern családi házak budapesti panorámával – Budapest és Szigetszentmiklós ingatlanpiaca 2026-2027
Fordulópont az ingatlanpiacon: Mi történt 2026-ban, és mit hoz 2027 a déli agglomerációban?
Ritkán látható kettősség jellemzi a magyar lakáspiacot 2026 őszén: miközben a 3%-os Otthon Start Programnak köszönhetően a lakáshitel-kihelyezések minden eddigi csúcsot megdöntöttek, az adásvételek száma látványosan visszahúzódott, Budapesten pedig tíz éve nem látott módon megállt a drágulás. A 100 millió forint feletti vásárlók egyre nagyobb arányban fordulnak a fővárosból a déli agglomeráció – különösen Szigetszentmiklós és a Csepel-sziget – felé, miközben a kormányzat 2027-re teljes lakáspolitikai irányváltást készít elő. Összefoglaltuk a legfontosabb idei számokat, az év végi várakozásokat és a 2027-es kilátásokat.
Egy megye kivételével mindenhol visszaestek az árak
Egy megye kivételével mindenhol visszaestek az árak
Évek óta nem történt olyan a lakáspiacon, mint idén májusban, amikor a hirdetési átlagárak nominálisan is csökkenni kezdtek. A zenga.hu adatai szerint országosan 2,3 százalékkal alacsonyabb volt a meghirdetett ingatlanok átlagára májusban, mint áprilisban, ami az éves drágulási ütemet is jelentősen lassította. A folyamat szinte az egész országot érintette, egyetlen megye kivételével mindenhol csökkentek az árak havi összevetésben – derül ki a Zenga Ingatlan Radar legfrissebb, júniusi számából.
Hátramenetbe kapcsoltak májusban a lakásárak
Hátramenetbe kapcsoltak májusban a lakásárak
A vevők szempontjából igen kedvezően alakult a május a lakáspiacon az ingatlan.com friss lakásárindexe szerint.
ELFOGADTÁK a törvényt, amely gyorsan átárazhatja a lakását, ha a polgármester is úgy akarja
ELFOGADTÁK a törvényt, amely gyorsan átárazhatja a lakását, ha a polgármester is úgy akarja
Átment a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat, ami lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy saját döntésük alapján szabályozzák településük fejlődését.
↑