Fog-e pörögni a lakásépítés?

Fog-e pörögni a lakásépítés?

2017-02-01 14:23:42
Forrás: Alapblog

Óriás felpörgés kezdődött tavaly az új lakások piacán, de félő, hogy ez gyorsan ki is húny, ahogyan ebben a cikkben tökéletesen leírják.


A helyzet az, hogy a kormány 27-ről 5%-ra csökkentette a lakásáfát, és ezzel nagy lökést adott az építőiparnak. Az új lakások építése amúgy is beindult volna, de csak magasabb árszinten. Gondoljunk bele abba az egyszerű modellbe, hogy akkor veszünk mondjuk új lakást a használt helyett, ha az maximum 50%-kal drágább, mint a használt. Ha mondjuk a használt lakások ára 200 ezer forint, de a nettó építési költség (telekárral, de áfa nélkül) 400 ezer forint, akkor nincs miről beszélni, nincs aki új lakást vegyen, ezért nem is épül (nagyjából ez történt 2010-14 között). Ha felmegy 300 ezerre a használt lakás ára, akkor 27%-os áfa esetén (400×1,27=) 508 ezerbe kerülne az új lakás, de senki nem venné meg, így nem épül egy sem. Ha azonban ugyanebben a helyzetben 5% az áfa akkor (400×1,05=) 420 ezer az új ára, így megveszik, tehát fog is épülni. Vegyük észre, hogy 27%-os áfával is fog épülni majd valamikor új lakás, de csak akkor ha a használtak ára nem 300 hanem legalább 339 ezer forintra emelkedett.

Az új lakások áfacsökkentésének az eredménye tehát kettős: egyrészt hamarabb indult be tőle az építőipar, mint egyébként beindult volna és alacsonyabb árszint alakul ki mind a használt, mind az új ingatlanok piacán, mint kialakult volna. Ez mind a gazdaság, mind a lakosság szempontjából valószínűleg az optimális megoldás. Azonban van egy kis probléma: egy komolyabb lakóingatlan-projekt minimum 1,5 de inkább 2-2,5 év átfutású, tehát a fejlesztő csak akkor indít el új projekteket, ha – még az esetleges csúszásokkal számolva is – az időszak végén a várt áron el fogja tudni a lakását. A magyar kormány áfacsökkentése azonban a jelenlegi szabályozás szerint 2019. december 31-ig tart, tehát addig le kell zárni a fejlesztéseket (mert ami utána készül el, azt már csak 27% áfával, tehát jóval drágábban fogja tudni értékesíteni, és erre nem biztos, hogy lesz vevő). Ez azt jelenti, hogy ebbe beleférnek az idei évben elkezdett projektek, de a 2018-as indításúak már nem feltétlenül. Ennek egyértelmű következménye az, hogy idén még mindenki elindít mindent, amit tud, utána viszont pusztulat lesz, senki nem fog elindítani semmit, mivel az akkori projektek lakásait már 21%-kal drágábban tudná csak eladni.

A kormányzat előtt tehát két út áll.

1. Marad a jelenlegi szabályozás, az 5% lakásáfa 2019 év végi kifutásával. Ebben az esetben idén elindul egy csomó projekt, viszont 2018-19-ben már alig valami. Így a gazdasági hátszél leginkább ebből a szektorból csak 2017-18-ban fog jönni, utána eltűnik, és majd csak akkor lesz ismét új lakás építés, ha a használt lakások ára emelkedik vagy 20-30%-ot valamikor.

2. Meghosszabbítják 2-3 évvel az 5% lakás áfát, és ebben az esetben 2018-19-ben is várhatóan sok új lakás fog épülni, az ebből eredő gazdasági hátszél kitarthat 2020-21-ig, a használt és új lakásárak pedig alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak, mint egyébként tennék. Megjegyzem, hogy véleményem szerint ebben az esetben is tovább emelkednek a lakásárak – párhuzamosan a bérek növekedésével. Ha lesz hosszabbítás, azt viszont még idén be kell jelenteni, éppen a projektek hosszú átfutási ideje miatt.

Nem tudom, melyik fog megvalósulni, de mind az ingatlanpiaci árak, mind a gazdaság teljesítménye szempontjából érdekes és fontos, hogy melyik irányba megyünk.

ÁLTALÁNOS INGATLANPIACI HÍREK
Modern családi házak budapesti panorámával – Budapest és Szigetszentmiklós ingatlanpiaca 2026-2027
Fordulópont az ingatlanpiacon: Mi történt 2026-ban, és mit hoz 2027 a déli agglomerációban?
Ritkán látható kettősség jellemzi a magyar lakáspiacot 2026 őszén: miközben a 3%-os Otthon Start Programnak köszönhetően a lakáshitel-kihelyezések minden eddigi csúcsot megdöntöttek, az adásvételek száma látványosan visszahúzódott, Budapesten pedig tíz éve nem látott módon megállt a drágulás. A 100 millió forint feletti vásárlók egyre nagyobb arányban fordulnak a fővárosból a déli agglomeráció – különösen Szigetszentmiklós és a Csepel-sziget – felé, miközben a kormányzat 2027-re teljes lakáspolitikai irányváltást készít elő. Összefoglaltuk a legfontosabb idei számokat, az év végi várakozásokat és a 2027-es kilátásokat.
Egy megye kivételével mindenhol visszaestek az árak
Egy megye kivételével mindenhol visszaestek az árak
Évek óta nem történt olyan a lakáspiacon, mint idén májusban, amikor a hirdetési átlagárak nominálisan is csökkenni kezdtek. A zenga.hu adatai szerint országosan 2,3 százalékkal alacsonyabb volt a meghirdetett ingatlanok átlagára májusban, mint áprilisban, ami az éves drágulási ütemet is jelentősen lassította. A folyamat szinte az egész országot érintette, egyetlen megye kivételével mindenhol csökkentek az árak havi összevetésben – derül ki a Zenga Ingatlan Radar legfrissebb, júniusi számából.
Hátramenetbe kapcsoltak májusban a lakásárak
Hátramenetbe kapcsoltak májusban a lakásárak
A vevők szempontjából igen kedvezően alakult a május a lakáspiacon az ingatlan.com friss lakásárindexe szerint.
ELFOGADTÁK a törvényt, amely gyorsan átárazhatja a lakását, ha a polgármester is úgy akarja
ELFOGADTÁK a törvényt, amely gyorsan átárazhatja a lakását, ha a polgármester is úgy akarja
Átment a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat, ami lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy saját döntésük alapján szabályozzák településük fejlődését.
↑