EZT TEHETED, HA ROSSZ A CÍME A MEGVÁSÁROLT TELEKNEK, HÁZNAK!

EZT TEHETED, HA ROSSZ A CÍME A MEGVÁSÁROLT TELEKNEK, HÁZNAK!

2020-10-29 18:24:37

Kevés olyan emberrel találkoztunk eddig, aki ingatlan vásárláskor felfigyelt az ingatlan-nyilvántartásból kinyomtatott vagy lementett tulajdoni lapon arra a pontra, ami az ingatlan pontos címét tartalmazza. Manapság többször előfordul, hogy a vásárlás időszakában a helyi önkormányzat felülvizsgálja az ingatlancímeket, vagy az építés során még nem is kezdeményezték a cím megállapítási eljárást, ezért a tulajdoni lapon olyan megjegyzések szerepelhetnek a címadatok helyett, mint pl.: “felülvizsgálat alatt”, vagy “címképzés alatt”.


De mit tehetünk ilyen esetben, ha már megvásároltuk az ingatlant? Elmondjuk!

 

Kihez fordulhatunk cím felülvizsgálati kérelemmel?

Mielőtt bármihez is hozzákezdenénk a fenti esetekben – pl. “feltúrni” az Internetet információkért -, javasolt azonnal, még az ingatlan adás-vételi szerződés aláírása előtt érdeklődni a helyi önkormányzatnál arról, miért nem szerepel az ingatlan pontos címe a tulajdoni lapon!

Amennyiben a megvásárolt ingatlan tulajdoni lapján az ingatlan címe pontnál a “felülvizsgálat alatt”, vagy “címképzés alatt” szövegezést látja valószínű, hogy cím megállapítási eljárást kell kezdeményezni azért, hogy a cím a tulajdoni lapra bejegyzésre kerüljön.

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet és egy helyi önkormányzati rendelet az alapja az ingatlan cím vagy házszám megállapításának. Ez azért van így, mert a rendeletben a Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget esetében a főjegyzőt jelölte ki.

Az önkormányzati szabályzatot leginkább a “házszám megállapításáról és a házszám- és utcanévtáblák elhelyezésének rendjéről szóló rendelkezés” szövegezéssel kereshetjük az önkormányzatnál. Persze egyszerűbb, ha személyesen érdeklődünk a hivatalban arról, melyik helyi rendelet alapján kell eljárnunk ilyen esetben.

 

Központi címregiszter

A 345/2014. (XII. 23.) kormányrendelet szerint a Magyarország területén található ingatlannak a rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.

Cím akkor keletkezik, ha valamennyi, a rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe, és akkor szűnik meg, ha valamennyi címadatát törölték a központi címregiszterből, illetve akkor módosul, ha valamely címeleme megváltozik.

A központi címregiszter a következő címelemeket tartalmazza:

  1. a) az országnevet,
  2. b) a megye nevét,
  3. c) a település nevét,
  4. d) a postai irányítószámot,
  5. e) ha van, a településrésznevet,
  6. f) ha van, a kerület megjelölését,
  7. g) a közterületnevet,
  8. h) a közterületjelleget,
  9. i) a házszámot,
  10. j) ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jelét,
  11. k) ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jelét,
  12. l) ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jelét, és
  13. m) ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölését.

 

Cím megállapítása

Cím megállapítására akkor kerülhet sor, ha:

  • az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a címe (utca, házszám),
  • az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a házszáma,
  • az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nem megfelelően van feltüntetve a címe (utca, házszáma).

Cím megállapítására csak hivatalosan, önkormányzati rendelettel elnevezett utcanévvel rendelkező közterületi kapcsolat esetén van lehetőség. Ha az ingatlan névtelen utcával határos, a cím megállapításra irányuló kérelem benyújtása előtt az utca elnevezését kell kezdeményezni a helyi önkormányzati szervnek címzett kérelemmel.

(Megjegyzés: Fontos, hogy minden felmerülő kérdés esetén, keressük meg a helyi önkormányzat jegyzőjét, képviselőjét!)

 

Cím megállapítása iránti kérelem

Mielőtt kérelmeznénk a cím megállapítást, fontos követelmény, hogy az ingatlannak önálló helyrajzi számmal kell rendelkeznie.

Valószínű, hogy társasház, szövetkezeti ház, vagy egyéb osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egész, egy helyrajzi-szám alatt nyilvántartott ingatlan (földrészlet) tekintetében van csak lehetőség a cím megállapítására, mivel az úttal (közút, magánút, egyéb közterület) érintkezés csak az egész társasház, szövetkezeti ház, egyéb osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében áll fenn.

Az egyes albetétek (társasházi lakások) esetében a címek megállapítására, módosítására, kijavítására a társasház közösségének nyilatkozata, döntése alapján kerülhet sor.

Nem zárható ki, hogy a hatóság az eljárás során az ingatlanhoz (helyrajzi számhoz) tartozó cím megállapításáról csak helyszíni szemle lefolytatását követően rendelkezik.

Az eljárás megindítása nagy valószínűséggel csak illeték megfizetés ellenében kezdeményezhető.

A benyújtandó kérelemre elképzelhető, hogy az önkormányzat iratmintát adott ki. Ebben az esetben ezen minta alapján kezdeményezzük az eljárást. Amennyiben nem így teszünk, azonnal elutasíthatják a kérelmünket, ami újabb kérelem benyújtását és újabb illeték megfizetését jelentheti.

(Megjegyzés: Fontos, hogy a kérelem beadása előtt minden esetben keresse fel a helyi önkormányzat jegyzőjét vagy illetékes munkatársát és érdeklődjön a cím megállapítási eljárás helyi szabályairól!)

 

Összefoglalás

A cikkben bemutatott szabályok alapján látható, hogy az ingatlan vásárlás során figyelmetlenül hagyott címadat bosszúságot és további pénzösszegeket, eljárásokat vonhat maga után. Javasolt minden ingatlanvásárlás során alaposan átnézni a kiválasztott ingatlan tulajdoni lapját, azon belül is külön figyelmet fordítani a címadatokra.

 

Tájékoztatjuk, hogy jelen cikk nem minősül hiteles jogszabály-értelmezésnek, az itt közöltek kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik. A szövegben az érintett jogszabályok és jogszabályhelyek feltüntetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az olvasó ezek alapján felkutathassa a konkrét jogszabályi rendelkezést és így tájékozódjon, illetve ezzel választ kaphasson a felmerült kérdéseire.

Ez a cikk jogi tanácsadásként nem értelmezhető. A cikkben szereplő információk az alapul szolgáló és feltüntetett jogszabályokban ellenőrizhetők.