Magyar
Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a KSH legfrissebb, 2023 második negyedéves adatai szerint. Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti az október elején Magyarországra jellemző kínálati árakat is, továbbá bemutatja az uniós lakásárak változását, ezen belül a drasztikus németországi árcsökkenést is.
Az idei második negyedévben a használt lakóingatlanok ára 2,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest a KSH-adatai alapján. Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés.
“A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára.”
– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy a KSH előzetes adatai alapján a második negyedéves lakásárcsökkenés ellenére éves összevetésben még több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.
A magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az EU-ban. Éves összevetésben pedig 1,1 százalékkal estek vissza. Az uniós országok között kiugró árcsökkenés ment végbe Németországban, ahol éves szinten közel 10 százalékkal zuhantak az árak. Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet.
“A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet”
– értékelt Balogh László.
Ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya. A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak 2023-ban.
Az ingatlan.com a saját adatai alapján kiszámolta az október elején a magyar nagyvárosokra vonatkozó kínálati árakat is. Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.
A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest. Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után. Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél. Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár. Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről, Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről. Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos át. A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak, amelyben szerepet játszanak a vármegyeszékhelyen átadott és folyamatban lévő munkahelyteremtő beruházások.
