Magyar
Folytatódott a lakásárak emelkedése, az FHB Lakásárindexe 2015 második negyedévében 184,2-re emelkedett az év eleji 179,36-ról, ez 2,7 százalékos nominális, és 1,7 százalékos reál áremelkedés - derül ki az FHB legújabb elemzéséből. Az árak a másfél éve tartó általános növekedés ellenére még nem érték el a válság előtti szintet.
A drágulás több mint egy éve folyamatos, a második negyedévben ugyanakkor nem sikerült megismételni az előző negyedév kiugró, 6 százalékos árnövekedését, az emelkedés mértéke a második negyedévben visszatért a korábbi 2-3 százalékra. Az első negyedév kimagasló eredménye részben azonban azzal is magyarázható, hogy az FHB Index összeállításakor a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból, míg a korábbi években ezek az adatok között szerepeltek.
Összességében a felívelés kezdete óta eltelt több mint egy évben - 2014 áprilisától 2015 júniusáig - a lakásárak nominálisan 14,9 százalékkal, reálértelemben pedig 14,6 százalékkal drágultak - olvasható az FHB Lakásárindexében.
Forrás: FHB LakásárindexA lakáshitelek piaca továbbra is erős, sőt 2015 harmadik negyedévben az előzőekhez képest is jelentősen bővült. A kihelyezett forint lakáshitelek értéke a negyedévben meghaladta a 110 milliárd forintot, ami 43,5 százalékos emelkedés a második negyedévhez képest. Szeptemberben a lakáshitel kihelyezés túllépte a 40 milliárd forintos értékhatárt, de az előző hónapban is stabilan 30 milliárd forint felett alakult.
A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja tovább csökkent az idei év harmadik negyedévében is. 2015 szeptemberében a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,6 százalék volt, és szintén ugyanezen a szinten állt a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb.
A lakáspiac lendülete több mint egy éve tart, ennek köszönhetően a tavaly gazdát cserélt ingatlanok száma meghaladta a 100 ezret, amire már nagyon régen nem volt példa, idén pedig az ingatlanközvetítő hálózatok előrejelzése szerint 150 ezer ingatlan adásvételére számíthatunk, ami megfelel a 2008-ban mért értéknek. A várakozások szerint a jövőben az élénkülés tovább folytatódhat, a tranzakciók száma növekedhet, ami további pozitív hatással lehet az árakra is.
Növekvő árak országszerte
A fordulat lassan minden területi szegmenshez elér, 2015-ben csaknem az ország egészére jellemző a lakáspiaci növekedés. Élen jár Közép-Magyarország, ahol az idei év eddigi árnövekedése meghaladhatja a 17 százalékot. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon ugyancsak jelentős a drágulás, bár itt némileg árnyalja a képet a NET tranzakciók kiszűrése az adatok közül, így a valós változás kisebb a fenti számnál.
A legkisebb növekedésre a Közép-Dunántúl lakáspiaca számíthat, de még itt is közel 9 százalékos javulásra számíthatunk idén. A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között még mindig akad, ha nem is jelentős csökkenést, de stagnálást mutató. A nagyközségeket kivéve azonban a többi településfajtánál már erős árnövekedéssel lehet számolni. A legnagyobbra Budapest számíthat, 17,1 százalékkal, de a községek és megyeszékhelyek esetében is meghaladhatja a 10 százalékot az áremelkedés. Fontos azonban kiemelni, hogy mivel az idei évben az adatok között nem szerepelnek a NET vásárlásai, ezért a növekedés a fent említettnél alacsonyabb lehet, különösen a községekben, ahol a korábbi években nagyobb arányt képviseltek az eszközkezelős adásvételek.
Forrás: FHB Lakásárindex
Kétsebességű konszolidáció
A válság évei úgy tűnik, jóval kevésbé viselték meg Budapest drágább kerületeit, ezekben kisebb mértékű volt az árcsökkenés, mint az olcsóbbakban. Számos kerületben - főként a korábban is magasabb árú lokációkban - a jelenlegi árak meghaladják a 2008-as szintet is. Ugyanakkor az olcsóbb, áresését elszenvedő helyszíneken az árak még messze elmaradnak a válság előttitől.
A fővárosi kerületekben megfigyelt tendenciák a megyékre is igazak. A drágább helyszíneket jóval kevésbé érintette a válság, sőt a nyugati megyék kivételezett helyzetben vannak, itt a válság éveiben is növekedtek az árak. Az ellenpólust Észak- és Kelet-Magyarország megyéi képviselik, ahol a legkisebb árakhoz a legnagyobb zuhanás társult. Számos megyében a jelenlegi lakásárszintek meghaladják a válság előttit, ezek közé főként a nyugat-magyarországi megyék tartoznak, míg a keletiekben nagyobb a 2008-as árakhoz viszonyított különbség.
Ezeket a tendenciákat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az új időszakot a kétsebességű talpra állás jellemzi. A kedveltebb lokációkban az árak gyorsan konszolidálódnak, és a lakásépítések száma hamarosan emelkedhet. Azokon a helyeken, ahol a lakosok jövedelmi nehézségekkel küszködnek, elhúzódó és lassú fordulatra lehet számítani.
